bociblog

Egyensúly

-Mami micsináááslz?

-Teácskát.

-Nem kell a teácska. Kell tejecske.

-Drágám, most beteg vagy. Ilyenkor finom bodza tea kell.

De csak nem itta a nyavalyás, egész nap nem ivott többet 200ml-nél, pedig vagy 3féle teát főztem, szörpikével, vízzel próbálkoztam. Elő-ittam neki, meg minden. Na mindegy. Viszont kétszer is kért, hogy csücsüljünk a bilire és bábozzunk közben. Van egy egész kezes báránya, amit a Musza tantitól kapott első szülinapjára, meg két ujjbáb, egy nyuszi meg egy “babagáj”, amiket Gergőbaba zsúrján kapott a balatonon. Amikor a Mili bilizik, ők hárman szurkolnak és énekelnek neki olyanokat, hogy: “Tündérboci, csillámborjú rácsücsült a bilire, ha a pisi belecsurgott, kiöntjük a vécébe”  Meg, hogy “Bogyózzál a bilikébe édes pici bocikám, szurkol neked nyuszi, bárány és a jágó papagáj”

Nem egy Shakespeare, de a Mili imádja. Remélem, segít neki valamit. Mindenesetre eleddig még nem értünk célba.

Ma elég sokat tévéztünk, mert a Mili leginkább csak a kanapén heverészett, tényleg elég  ramatyul volt szegény. Ahogy kattingattunk a csatornák között (mamaka néézünk a tévéhíradót, jó?), leragadtam az Egy kávé Szily Nórával című műsornál. Éppen Béres Alexandrát interjuvolta, aki, azt kell, hogy mondjam, egy értelmes, szimpatikus, csinos nő. Komolyan mondom, bölcs és mélyenszántó gondolatai voltak, fogyókúra, párkapcsolat és gyereknevelés terén. Tulajdonképpen -dióhéjjba foglalva- azt magyarázta, hogy az élet minden területén az egyensúlyra kell törekedni: 1.Nem szabad koplalni és éhezni, viszont, ha becsúszik egy kis csoki vagy torta, akkor többet kell biciklizni. 2. A gyerekkel légy szigorú és következetes, de ne veszekedj vele minden apróság miatt. 3. Napközben lehetsz a világ legjobb anyukája, szívvel-lélekkel a gyerek seggében, de ha hazajön a férjed, legyél feleség is, és nő, ne csak egy kétlábon járó uterusz. Mert hiába vagy szupermami, ha közben a házasságod gallyra megy. Hány pár ment már szét a környezetünkben azért, mert a gyerek születése után elhidegedtek egymástól? Sok.

Én nem azt mondom, hogy tökéletesen csinálom a dolgomat, de nekem már ezek voltak az irányelveim, amióta 8 hónapos terhesen elmentem a Szakolczai Krisztivel a telki kapcsolatok előadásra, és ott egy református lelkész-pszichológus bácsi hasonlókat magyarázott. A szülés utáni első 6 hónap nagyon nehéz volt, és nem is igazán sikerült átültetni az elméletet a gyakorlatba. Baromira elhanyagoltam szegény Danit, és emiatt elég sokat veszekedtünk. Azóta kidolgoztunk egy módszert, hogyan lehet egyensúlyban tartani a szülő-létet a párkapcsolattal. A mostani fogyókúrámat is úgy állítottam be, hogy az agyam ne is fogyókúraként, hanem inkább életmódként fogja fel. Nem éhezek különösebben, csak esténként hiányzik a juhuszabadvagyokalszikagyerek-nasi, de mivel tudom, hogy az a legfeleslegesebb és legártalmasabb kajálás, nem is gondolok a bűnözésre. Fel vagyok rá készülve, hogy életem végéig szénhidrátszegényen kajálok, ha nem bírom kenyér, rizs vagy süti nélkül, hát aznap nem eszem inkább nem eszem fehérjét. Nem mondom, hogy egyszerű lesz, de, mint azt a Béres Alexandra is megmondta, mindent meg lehet szokni, az ízlést át lehet nevelni (lásd: én “nem szeretem” a krumplit). Mellesleg ahogy beszélt, meg gesztikulált, sőt, még az orra is, baromira emlékeztet a Babaklubbos Mariann barátnőmre, szóval alapból egy jó ponttal indított nálam, és a kb 20 perces adás végére el is határoztam, hogy megnézem magamnak a videóit, hátha elviselhetőbbek, mint a Norbi félék. Hát ennyit mára, attól tartok, nehéz éjszkánk lesz a kehes gyerekkel, úgyhogy inkább korán visszavonulok.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!